A kápolna újbóli bemutatkozása

A kápolnát és a kutatás első eredményeit 2022-ben mutattuk be a nagyközönségnek: a Múzeumok Éjszakája-rendezvénysorozathoz kapcsolódva az Efemer múzeum az Eged-tetején elnevezésű rendezvényünkkel települtünk ki a Nagy-Eged-hegyre. Többek között szabadtéri műhelykonferenciával, kiállításokkal, a gyűjteménygyarapítási és állományvédelmi feladatok bemutatásával, múzeumpedagógiai programokkal, illetve vezetett bejárásokkal imitáluk egy napra egy múzeum legfontosabb feladatait. Az első intézményi időszaki kiállítást 2023-ban a Régészet Napja rendezvénysorozathoz kapcsolódóan a Dobó István Vármúzeumban nyitottuk Kápolna–Kutatás–Közösség címmel, melyen az első régészeti feltárásnak a múzeum munkatársai által restaurált műtárgyait és régészeti leleteit is megtekinthették a látogatók, a másodikra pedig 2025-ben került sor, amely alkalommal a restaurált Pietà-oltárképet is fókuszba helyeztük.

A kápolna kutatását hazai és nemzetközi tudományos rendezvényeken is bemutattuk, mint a Múzeumi tükröződés: társadalom és környezet címmel 2023-ban rendezett X. Országos és VI. Nemzetközi Múzeumandragógiai konferencia a miskolci Herman Ottó Múzeumban; a II. Országos Közösségi Régészeti Konferencia (MNM NRI – KRE), illetve a Focus on Open Science a Magyar Tudományos Akadémián (MTAK – SKS).

A kápolnakutatás addigi eredményeinek szintézise volt az a műhelykonferencia, amelyet 2024. május 27-én tartottunk a Dobó István Vármúzeumban szintén Kápolna–Kutatás–Közösség címmel. Az eredmények tudományos igényű bemutatása azért is vált elsődleges fontosságúvá, mivel a helytörténeti, művészettörténeti, régészeti és restaurátori kutatások jóvoltából számos olyan információ állt a rendelkezésünkre, amelyek közlése nem csupán lokális, hanem egyetemes fontosságúnak számított. A rendezvényt három szekcióra osztottuk: az első az építtető Barkóczy Ferenc egri püspök reprezentációjával, a korabeli közösségi devóció lokális jelenségeivel, a második az épülettel (kutatástörténetével, a tervásatás és a térinformatikai felmérések eredményeivel), a harmadik a fémkeresős és a művészettörténeti kutatások során előkerült műtárgyak meghatározásával és azok restaurálásával foglalkozott.