Két hete zajlik a hegyi remetekápolna feltárásának második üteme. Kirajzolódott a leletekben is gazdag kegyhely formája.
Szerző: Szabadi Martina Laura 2024. május 13.
GALÉRIA: https://www.heol.hu/galeria/a-nagy-eged-kapolna-feltarasa/1
Április utolsó napjaiban kezdtek hozzá a Nagy-Eged tetején álló Szent Kereszt kápolna régészeti feltárásának második üteméhez a közösségi kutatásban résztvevő civilek és szakemberek és a Dobó István Vármúzeum munkatársai. Rákóczi Gergely ásatást vezető régész, a Dobó István Vármúzeum munkatársa a helyszínen elmondta, a két hét alatt sikerült feltárni a kápolna külső falának ívét, így már az alaprajz is ismert.
Forrás: Tóth Balázs/Heves Megyei Hírlap
– Rendkívül eredményes heteken vagyunk túl a Nemzeti Kultúrális Alap (NKA) támogatásával, önkéntesek bevonásával. Gyakorlatilag már az egész templom alaprajzi szerkezete ismert már. Tavaly a középtengelyén húzódott a kutatóárok, akkor a szentély záródását és a nyugati homlokzat főkapuját is megtaláltuk. Most a szentély külső és belső falsíkjainál ásunk, az északi és a déli hajófalakat feltártuk, illetve a nyugati homlokzaton is végeztünk feltárásokat. Meglepetés volt, hogy a szentélytől északra egy kétszintes sekrestyére bukkantunk. Az emeletre felvezető külső csigalépcsőtorony egy része is ép, ez hasonló mint amit tavaly a nyugati homlokzaton találtunk. A feltárás jelenleg is zajlik, 7 lépcsőfok maradt egyben. Több helyen, például a sekrestye és a szentély belsejében találtunk eredeti vakolatot is, illetve bekarcolt feliratokat is. A templom oltárfülkés alaprajzi elrendezést mutat, ez az 1720-as években már jellemző volt, a korai barokkban alakult ki. Az alaprajz összetettsége miatt arra gyanakszunk, hogy püspöki megrendelésre készült, tehát nem pusztán arról van szó, hogy szorgos remeték építgettek egy templomot a hegytetőn – ismertette a részleteket. Elmondta, az épület méreteit tekintve is monumentális építkezést sejtet, hiszen 22 méter hosszú és 11 méter széles.
Feltárják a Nagy-Eged kápolnájának évszázados titkait
– Ősszel szeretnénk folytatni az NKA támogatásával és a civilek bevonásával a feltárást, újabb 2 hétben az oltárfülkékre fókuszálnánk. Szeretnénk annyira feltárni, hogy az alapozást, a falait megtaláljuk. Jelenleg 2 méteres falmagasságok maradtak meg, van, ahol több mint 2 méter magasan állnak a falak, így ez egy jó állapotban megépült romnak mondható. A távlati cél az kellene legyen, hogy konzerváljuk és be is tudjuk mutatni az épületet a látogatók számára – árulta el az ásatás vezetője. A kápolna kutatását még 3 éve kezdték el, eleinte a helye sem volt ismert. Először az épület romjait, majd az oltárképét is megtalálták.
– Az elmúlt napokban sok lelet előkerült a földből. Sok bélyeges téglát találtunk, jellemzően a Capitulum Agriense, vagyis az egri káptalan latin monogramjával ellátott darabok ezek, s az 1720 as évektől működő káptalani téglaégetőből származnak. Számos kegyérmére bukkantunk, ez nem meglepő, hiszen a templom búcsújáróhely is volt, de akad egy két különleges darab: a legújabb darabon Loyolai Szent Ignác és egy pietà – fájdalmas anya – ábrázolás látható. Találtunk egy 1684-es egy krajcáros ezüst érmét is amely nem magyar származású: württembergi herceg bocsátotta ki. ez biztosan az 1687-es keresztény visszafoglaló ostrom során került ide, ekkor ugyanis ostromtábor helye volt a környék. A keresztény csapatok blokád alá vették a török Egert, s 150 német muskétás állomásozott itt a helyőrség részeként, valószínűleg ők hagyták el – ismertette Rákóczi Gergely.
Elmondta azt is, hogy az újabb leleteket, az új információkat az épületről később egy tárlat formájában bemutatja a vármúzeum – ahogy ezt tavaly is tették. Május 27-én pedig tudományos konferenciát tartanak a feltárással, a letekkel és azok művészettörténeti vonatkozásával kapcsolatban. Portálunkon hamarosan videóriportban is beszámolunk a leletekről és az ásatásról.
Forrás: https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/05/nagy-eged-kapolna-feltaras