A lelkes kutatók 2021. november 27-én újabb izgalmas leleteket találtak a kápolna romjai környékén: a zömmel 18-19. századi, vasból készült tárgyak között egy igazán ritka és különleges leletnek számító 19. századi előltöltős pisztoly és egy több ezer évvel régebbi bronzkori tokos balta is előkerült, melyhez fogható eddig nem volt ismert a Nagy-Eged-hegy területéről.
Eger közkedvelt kirándulóhelyén, a városhoz közeli Nagy-Eged hegyen egykoron kápolna állott, mely a Szent Kereszt Felmagasztalása nevet viselte. A ma már csak romjaiban megmaradt épület első írásos emléke egy 1752 májusában kelt, Barkóczy Ferenc egri püspök által írt latin nyelvű levél, amelyben az Eged nevű hegyen omladozásnak induló kápolna újjáépítését rendeli el. A 18. század második felében megnövekedik a kápolna írott említéseinek száma, amelyek az „Egyed Hegyin Lakozó Remeték”-et, valamint magát az egyed hegyi remeteséget is említik. Érdekesség, hogy még egy korabeli boszorkányper is a kápolna történetéhez kötődik 1766-ból.
E rejtélyes múltú, korábban nem ismert templom kutatását tűzte ki célul Havasi Norbert (https://www.facebook.com/havasin), a Kaptárkő Egyesület (https://www.facebook.com/kaptarko) elnöke. Alapos kutatást követően, az írott és képi forrásokat áttanulmányozva, valamint a természetjáróktól begyűjtött adatokat feldolgozva Turay Zoltán segítségével fedezték fel újonnan az épület romjait. A lelkes kutatók és múzeumbarát önkéntesek a Dobó István Vármúzeum kollégáival közösen először 2020. februárjában végezték el a kápolna romjainak felmérését, majd ezt követően ugyanezen év novemberében került sor a terület első fémkeresős felderítésére.
(Erről szóló bejegyzésünk: https://www.facebook.com/varmuzeum.doboistvan/posts/4146116558839920)
Már ezen alkalommal is számos értékes lelet került elő, és ugyanilyen eredményes volt a folytatás 2021. november 27-én. A fémkeresős kutatás eredményeként túlnyomó többségében 18-19. századra keltezhető vasból készült tárgyak bukkantak felszínre: szegek, különböző formájú gombok, három vas kés (egyikőjük csont nyéllel), tűzcsiholó és egy kulcs. Külön figyelmet érdemel két kis kereszt és egy biblikus jelenettel (Pièta) díszített medál, melyek egyértelműen a remetékhez vagy a zarándoklatokhoz köthetők. Az előző évhez hasonlóan idén is előbukkantak több száz éve elhagyott érmék. Közülük a legrégebbi (III. Ferdinánd 1646-ban vert ezüst denára) még a 91 éves török uralom emléke. I. Lipót 1699. évi ezüst garasa már az Eger keresztény visszafoglalása utáni éveket, a karlócai béke idejét idézi meg. További négy érme a 19. századra, azaz a remetekápolna elhagyása utáni évtizedekre keltezhető.
Az idei kutatás résztvevői: a Kaptárkő Egyesület elnöke, Havasi Norbert, valamint Havasi Noémi, Kozma Attila, Fodor József és Hevesi Bence, továbbá Bíró Péter és Sz. Ács Csilla régészek, a kutatást segítették még Ficzere Mónika és Nemesné Kis Tímea művészettörténész. A Dobó István Vármúzeumot Rákóczi Gergely, Farkas Csilla és Valasek Enikő régészek képviselték, a fémkeresős kutatócsoportot pedig Göndör Zoltán, Harangozó Csaba, Koczka Csaba, Nagy József, Osztroluczki Pál, Salétli Károly, Szabó Norbert és Szabó Zoltán alkották.
A kutatásról Tikovits Ernő, a Szent István Rádió tudósítója helyszíni riportot is készített, amely itt olvasható: https://orszagut.com/kornyezet/kapolnarom-remetelak-boszorkanyper-2216
Szerzők: Rákóczi Gergely és Havasi Norbert